A CSIR-IHBT és a Good Food Institute India közös tanulmánya szerint az Indiában forgalmazott növényi alapú húskészítmények laboratóriumi emésztési tesztekben nagyobb fehérje-biohasznosulást mutattak, mint a hagyományos csirkehús.

Főbb megállapítások

  • A kutatók öt, kereskedelmi forgalomban kapható növényi alapú húskészítményt vizsgáltak hagyományos megfelelőikkel összehasonlítva.
  • Az eredmények az emberi emésztés laboratóriumi szimulációin alapulnak, nem embereken végzett méréseken.
  • A tanulmány azt is vizsgálta, hogyan befolyásolta a feldolgozás a hüvelyesek és a kölesfélék fehérjéinek hozzáférhetőségét.

A növényi alapú húskészítmények eredményei termékenként eltértek

A kutatók főtt növényi alapú seekh kebabot, húspogácsákat és nuggets falatokat hasonlítottak össze hagyományos csirkés termékekkel. Mindkét növényi alapú kebab és mindkét húspogácsa nagyobb fehérje-biohasznosulást mutatott, mint a csirkés összehasonlító termékek, és ugyanez volt igaz a növényi alapú nuggets falatokra is.

A tanulmány laboratóriumi emésztésszimulációkkal becsülte meg, hogy a fehérje mekkora része válhat felszívódásra alkalmassá. Ezek az eredmények nem tekinthetők az emberekben történő felszívódás közvetlen mérésének.

A tanulmány megállapítása szerint a főzés az öt növényi alapú termék közül négynél növelte vagy megőrizte a biohasznosuló fehérje mennyiségét, miközben bizonyos hagyományos termékeknél csökkentette azt.

TermékRészletek
Seekh kebabNövényi alapú: 81% és 86% fehérje-biohasznosulás; hagyományos csirkehús: 39%.
HúspogácsákNövényi alapú: 57% és 58%; hagyományos csirkehús: 21%.
Nuggets falatokNövényi alapú: 61%; csirkés nuggets: 43%.

A feldolgozás a hüvelyesekre és a kölesfélékre is hatással volt

Az őshonos növények vizsgálata során a kuktában főzés csaknem megnégyszerezte a tehénborsó biohasznosuló fehérjetartalmát, a csicseriborsóét pedig növelte. Az erjesztés a mungóbab esetében több mint a háromszorosára emelte ezt az értéket, míg a kölesfélékre kedvezően hatott a csíráztatás és az erjesztés.

Padma Ishwarya, a tanulmány társszerzője és a GFI India vezető kutatója szerint a fehérjeminőségről szóló megbízhatóbb bizonyítékok segíthetik a termékfejlesztést és a jövőbeli táplálkozási értékeléseket. Sudesh Kumar Yadav, a CSIR-IHBT igazgatója elmondta, hogy India a hüvelyesek és a kölesfélék jelentős termelője, ennek ellenére növényi fehérjekoncentrátumainak és -izolátumainak többségét importálja.

Az élelmiszerek címkéjén feltüntetett fehérjemennyiség nem mutatja meg, hogy ebből mennyit tud hasznosítani a szervezet. A tanulmány olyan tényezőket is figyelembe vett, mint az emészthetőség és az esszenciális aminosavak összetétele.

További hírek

További hírek a FinanceVelix oldalán

Felelősségkizárás

Ez a FinanceVelix-cikk általános tájékoztatást nyújt, nem minősül személyre szabott pénzügyi, befektetési, jogi vagy adózási tanácsadásnak. A piaci árak, a kamatlábak és a gazdasági körülmények változhatnak; a befektetések veszteség kockázatával járnak. A tények a közzétételkor rendelkezésre álló információkat tükrözik, és változhatnak. A fontos információkat ellenőrizze önállóan, és szükség esetén forduljon megfelelő képesítésű szakemberhez. Egy eszköz, vállalat vagy szolgáltatás említése nem jelent ajánlást.