Meghatározás
A bekerülési érték egy eszköz megszerzéséért kifizetett teljes összeg, a díjakkal együtt. A tartott mennyiséggel elosztva megadja az egységenkénti átlagos bekerülési árat, amely a nyereség vagy a veszteség mérésének és az adóbevallásnak a kiindulópontja.
Hogyan működik?
Egyetlen vásárlásnál bekerülési érték = vételár × mennyiség + vételi díjak. Különböző áron végrehajtott több vásárlásnál össze kell adni minden kifizetett összeget, és el kell osztani a teljes mennyiséggel: átlagos bekerülési ár egységenként = összes kifizetett összeg díjakkal együtt ÷ összes egység. A brókerek és a tőzsdék ezt gyakran a befektetés átlagáraként mutatják, bár egyesek kihagyják belőle a díjakat.
A bekerülési érték a nyereség és a veszteség kiindulópontja. Egy eladás nyeresége vagy vesztesége = eladási bevétel − az eladott egységek bekerülési értéke. Ha a díjakat kihagyjuk, a bekerülési érték túl alacsony lesz, így a nyereség nagyobbnak tűnik a valóságosnál. Ha új áron további egységeket veszünk, megváltozik az átlagos bekerülési ár. Átlagköltség-módszer esetén a pozíció egy részének eladása nem változtat a megmaradt egységek átlagos bekerülési árán.
Adózásnál a szabályok döntik el, mely egységek számítanak eladottnak. Egyes rendszerek a legkorábbi vásárlásokat párosítják először (first in, first out, FIFO), mások átlagköltséget vagy az egységek konkrét kiválasztását engedik. A módszerek, és az is, hogy mi számít költségnek, országonként és eszköztípusonként eltérnek, így az adózási szám eltérhet a kereskedési alkalmazásban mutatott átlagártól. Ha az érméket tárcák vagy tőzsdék között mozgatjuk, és nem őrizzük meg a vásárlási előzményeket, a nyilvántartás is megszakadhat.
Példa (feltételezett számokkal)
Tegyük fel, hogy veszünk 100 részvényt az X vállalatból 20 dolláron, 10 dollár díjjal, majd további 100 részvényt 30 dolláron, szintén 10 dollár díjjal.
Összes kifizetett összeg = (100 × 20 $ + 10 $) + (100 × 30 $ + 10 $) = 2010 $ + 3010 $ = 5020 $.
Átlagos bekerülési ár részvényenként = 5020 $ ÷ 200 = 25,10 $, nem pedig 25,00 $, amit a 2 ár átlagolásával, a díjak figyelmen kívül hagyásával kapnánk.
Ha később mind a 200 részvényt 28 dolláron adjuk el, a nyereség az eladási költségek előtt 200 × 28 $ − 5020 $ = 580 $, nem 600 $.
Ha a díjakat beleszámítjuk a bekerülési értékbe, megkapjuk a valódi nullszaldós árat és pontosabb nyereséget.
Gyakori hibák
- A kereskedési díjakat kihagyni a bekerülési értékből, ami alábecsüli a költséget és túlbecsüli a nyereséget.
- Elveszíteni a vásárlási nyilvántartást, amikor az érméket tárcák vagy tőzsdék között mozgatjuk.
- Azt feltételezni, hogy az alkalmazásban mutatott átlagár megfelel annak a költségszámítási módszernek, amelyet a saját országunk adószabályai előírnak.
Kapcsolódó kalkulátorok
Ez a fogalomtár kizárólag oktatási célt szolgál, és nem minősül befektetési tanácsadásnak. A példák feltételezett számokkal dolgoznak.