Meghatározás
A részvényfelaprózás úgy növeli egy vállalat részvényeinek számát, hogy minden meglévő részvényt több részre oszt, és ugyanilyen arányban csökkenti az egy részvényre jutó árat, a vállalat teljes értékének megváltoztatása nélkül.
Hogyan működik?
Egy 4:1 arányú felaprózásnál minden részvényből 4 részvény lesz, a részvényenkénti ár pedig nagyjából a negyedére csökken, így minden befektetés teljes értéke változatlan marad. A vállalat piaci kapitalizációja és az egyes részvényesek tulajdoni hányada nem változik. A vállalatok gyakran hosszú áremelkedés után hajtanak végre felaprózást, hogy csökkentsék egyetlen részvény árát.
Az összevonás (reverse split) fordítva működik: egy 1:10 arányú összevonásnál minden 10 részvényből 1 részvény lesz, nagyjából 10-szeres áron. A vállalatok néha egy nagyon alacsony részvényárfolyam megemelésére használják, például hogy megfeleljenek egy tőzsde minimális árszabályának. A megmaradó törtrészvényeket a vállalattól és a brókertől függően készpénzben fizethetik ki.
Felaprózás után az egy részvényre jutó adatokat kiigazítják, hogy összehasonlíthatók maradjanak. Az EPS-t, az egy részvényre jutó osztalékot és a grafikonok múltbeli árait elosztják a felaprózási aránnyal, az olyan mutatók viszont, mint a P/E és az osztalékhozam, nem változnak. A felaprózás önmagában nem változtat a vállalat nyereségén, eszközein vagy értékén.
Példa (feltételezett számokkal)
Tegyük fel, hogy 50 részvényünk van az X vállalatból 400 dolláros áron, ami 50 × 400 $ = 20 000 $ értéket jelent, és a vállalat 4:1 arányú felaprózást hajt végre.
A felaprózás után 50 × 4 = 200 részvényünk van nagyjából 400 $ ÷ 4 = 100 $ áron, az érték továbbra is 200 × 100 $ = 20 000 $.
A 8 dolláros EPS-ből 8 $ ÷ 4 = 2 $ lesz, a részvényenként 4 dolláros éves osztalékból pedig 1 dollár.
A P/E előtte 400 $ ÷ 8 $ = 50, utána 100 $ ÷ 2 $ = 50, az osztalékhozam pedig 1% marad.
A felaprózás az egy részvényre jutó számokat változtatta meg, nem a befektetés vagy a vállalat értékét.
Gyakori hibák
- Azt hinni, hogy egy részvény értékeltség szempontjából olcsóbb lett, mert a felaprózás után csökkent a részvényenkénti ára.
- A felaprózás előtti és utáni árakat a felaprózási arány szerinti kiigazítás nélkül összehasonlítani.
- Elfelejteni, hogy az EPS-t és az egy részvényre jutó osztalékot is elosztják a felaprózási aránnyal.
Ez a fogalomtár kizárólag oktatási célt szolgál, és nem minősül befektetési tanácsadásnak. A példák feltételezett számokkal dolgoznak.