Meghatározás
Az indexalap olyan befektetési alap vagy ETF, amely egy piaci index hozamát igyekszik elérni azáltal, hogy ugyanazokat az értékpapírokat – vagy egy reprezentatív mintát – nagyjából ugyanolyan arányban tartja.
Hogyan működik?
Az index értékpapírok szabályalapú listája – például egy ország legnagyobb vállalataié – a súlyozásuk módszerével együtt. Az indexalap ezt a listát követi ahelyett, hogy alapkezelők válogatnák ki azokat a részvényeket, amelyektől jó teljesítményt várnak; ezt a megközelítést passzív befektetésnek nevezik. Mivel az alap főként akkor kereskedik, amikor az index változik, vagy amikor pénz áramlik be vagy ki, költségei általában alacsonyabbak az aktívan kezelt alapokénál. Lehet hagyományos befektetési alap, amelyet általában naponta egyszer, nettó eszközértéken vesznek és adnak el, vagy ETF, amellyel napközben kereskednek.
Sok népszerű indexet piaci kapitalizáció alapján súlyoznak, így a legnagyobb vállalatok kapják a legtöbb pénzt. Ekkor néhány nagy vállalat az alap hozamának nagy részét is meghatározhatja. Más indexek egyenlő súllyal vagy például az osztalékhoz hasonló tényezők szerint súlyoznak, ami megváltoztatja az eredményt.
Egyetlen indexalap sem követi tökéletesen az indexét. A díjak, a kereskedési költségek, a visszaváltásokra tartott készpénz és a mintavétel különbséget okoz az alap és az index hozama között, amelyet gyakran követési különbségnek (tracking difference) neveznek. Azt, hogy ez a különbség mennyire ingadozik az idő során, követési hibának (tracking error) hívják. Az indexalap a követett piac teljes hullámzását is viseli: a rossz részvény kiválasztásának kockázatát szünteti meg, nem az egész piac esésének kockázatát.
Példa (feltételezett számokkal)
Tegyük fel, hogy egy index csak 3 vállalatot tartalmaz: az A vállalat piaci kapitalizációja 6 000 000 000 dollár, a B vállalaté 3 000 000 000 dollár, a C vállalaté 1 000 000 000 dollár.
Összesen = 10 000 000 000 $, így a súlyok 6 000 000 000 $ ÷ 10 000 000 000 $ = 60%, valamint 30% és 10%.
Az indexet követő alapba fektetett 5000 dollár 3000, 1500 és 500 dollárra oszlik.
Ha az index egy év alatt 8,0%-ot hoz, az alap pedig a költségek után 7,8%-ot, a követési különbség 0,2 százalékpont.
Az eredmény nagy részét a legnagyobb vállalat határozza meg, a költségek miatt pedig az alap kissé elmarad az indexétől.
Gyakori hibák
- Azt feltételezni, hogy egy piaci kapitalizáció szerint súlyozott indexalap egyenlően osztja el a pénzt az összes vállalat között.
- Azt hinni, hogy egy indexalap nem veszíthet sokat az értékéből, mert sok részvényt tart.
- Az indexalapokat csak a múltbeli hozamuk alapján összehasonlítani, figyelmen kívül hagyva a díjakat és a követési különbséget.
Kapcsolódó kalkulátorok
Ez a fogalomtár kizárólag oktatási célt szolgál, és nem minősül befektetési tanácsadásnak. A példák feltételezett számokkal dolgoznak.